Milyen a testtartásod?

Ki a mellet, be a hasat!

Mindannyian hallhattuk gyerekkorunkban:

• Húzd ki magad!
• Ülj egyenesen!
• Úgy állsz, mint egy kérdőjel!

Az igazat megvallva, nincs olyan, hogy jó vagy rossz TESTTARTÁS. 

LEGYÉL TUDATOS A MINDENNAPOKBAN!

Nem a GÖRNYEDÉS a hiba, hanem az, ha órákig benne maradsz feszesen, mozdulatlanul. Nem az a baj, ha SOKAT ÜLSZ, hanem az, ha NEM MOZOGSZ. Nem az irodai széked a hibás, az köszöni, teszi a dolgát. A szövetek (izmok, inak, szalagok) abból tanulnak, ha használják azokat. Az idegrendszer pedig abból tanul, fejlődik, amikor "használtatja" a szöveteket (dolgoztatja). Sajnos még sokan azt vallják, hogy a "rossz testtartásból" úgy lehet kijönni, hogy erőteljesen lehúzzuk a vállunkat, a hátizmokat megfeszítjük, előre toljuk a mellkast és megfeszítjük a farizmokat, billentjük a medencét. Próbáld ki! Meddig bírod tartani ezt a testhelyzetet? OLD-SCHOOL az, hogy az izmok statikusan tartanak minket. Törekedj inkább álló vagy ülő helyzetben is a pici mozgásokra. Hullámzó mozgásokat képzelj el az izmaidban. Ez a mozgás alig látható legyen. Ez az ELONGÁCIÓ. Egy laza testhelyzet, kényelmes álló vagy ülő pozíció. És amikor órákig görnyedtél, mozgasd át a tested. NINCS OLYAN, HOGY HELYES TESTTARTÁS - nem lehet huzamosabb ideig megtartani azt a fix testhelyzetet. A feszített testhelyzet, feszülő izmokkal (húzd ki magad!) kifejezetten káros és valljuk be, tarthatatlan állapot. A szövetek tónusban, a keringés nem megfelelő, tápanyagok szállítása is zavart szenved, savasodás állhat be (emelkedni fog a szövetek pH értéke). Nem jó, ha túl sokáig vagyunk ugyan abban a helyzetben. Minden tartás rossz tartás, ha túl sokáig tartod ki. És biztos találkoztál már olyannal is, hogy a görnyedt testtartás nem okoz fájdalmat. Tudod, hogy miért van ez? Mert a szövetek adaptálódtak (alkalmazkodtak) a helyzethez. Az élő szövet alkalmazkodik. Miért hoz ideiglenesen javulást az, ha felveszel egy "helyes testtartást"? Mert megváltozik a terhelés elosztása. Új szenzoros input jel fut fel az agyba. Tehát a testtartás mesterséges korrigálása csak átmeneti megoldást hoz. Hasznos, de a problémát nem oldja meg. De nézzük meg, ha egy feszes testtartásban kérlek, hogy sétálj! Nagyon nehezen fog menni és a talajerők sem tudnak úgy eloszlani. Nem csak fura lesz a járásod, hanem megterhelő is. 

Erre felhozok egy példát:

Az idegrendszer hogy reagál - amikor huzamosabb ideig ugyan azt a hangos kattogást hallod, egyenletes tempóban, hangosan – már-már úgy érzed, hogy szétvet az ideg, és amikor ez a ritmikus kattogás átvált egy más ritmusú kattogásba, már nem lesz zavaró ez a hang - egy ideig. Majd az is idegesítővé válik az idegrendszernek. Pontosan így reagál az idegrendszered arra, ha mozdulatlanul egy feszes pózban maradsz hosszabb ideig (pl. felhúzott vállak, behúzott nyak, az a tipikus fázós póz). Majd felállsz, sétálsz kicsit és máris jobban érzed magad.

A feszes, vagy merev testtartás során a mélyhátizmok tónusban vannak, feszülnek. Ezek a transversus abdominis és a mutifidusok. Pici izmok, amelyek a csigolyákat stabilizálják a szalagok felett. Stabilizálnak és nem mobilizálnak, mozgató szerepük nincs olyan mértékben, helyzetük, és méretükből adódóan. Az idegrendszer aktiválja az izmokat - automatikusan a mozgás során. A motoros rendszer mozgásmintákat tanul, nem külön az izmokat. Sok-sok izom kapcsol be egymás után a mozdulatra millisecundum alatt. Ezért nem lehet ezeket az izmokat külön - izoláltan - működtetni, mert a mozgás, a mozdulat egy összehangolt izommunka. 

Tehát, azt  tanácsolom, hogy ha azt hallod, hogy „ki a mellkast, be a hasat”, azt maximum egy fotó erejéig vedd figyelembe, ott esetleg jól mutathat ez a testtartás, de máskülönben, felejtsd el.

A rossz testtartás tönkreteszi a gerincet?

Amennyiben ez az állítás igaz lenne, az emberek többsége krónikus gerincbetegségben szenvedne. Ne felejtsük el, hogy a GERINC egy rendkívül adaptív struktúra. Adaptálódik - alkalmazkodik - a terheléshez. Ahogy használjuk a gerincünket, ahogy terheljük. Nagyon sokféle terhelést képes tolerálni. 

Amennyiben nem edzünk, a szöveteink nincsenek terhelve, fáradni kezdenek és előbb vagy utóbb, fájdalomhoz fognak vezetni. Tartósan benne maradni egy testtartásban, helyzetben, pozícióban az, ami fájdalmat fog generálni. 

Stretching

A szöveteink (izmok, inak, szalagok, kötőszövet, mint fascia) ezek mindegyike nem úgy működik, mint egy gumiszalag. Struktúrájukat tekintve, nagy erős kollagénes felépítéssel rendelkeznek. Hirtelen erőhatásra a kollagén „visszaránt” . Merev kötésként tart ellen. Így védi a szalag az ízületet. Amikor a szalag lassan nyújtva kifeszül, a kollagénrostok is kiegyenesednek. A szalag így lesz képes elnyelni az energiát. Így fog csökkenni az ízületekre ható terhelés. A nagyon erős kollagénes struktúra a stabilitás miatt a stretching a szövetre gyakorolt hatása lényegesen kicsinek minősül. A jógának, vagy a nyújtó gyakorlatoknak inkább idegrendszeri hatása van. 

A tartós mozgástartomány növelése aktív, és terhelés alatti mozgással jön létre, vagy alakítható ki. Az izmok, az ízületek és az idegrendszer együttesen dolgozik. A mozgástartomány növelése nem a nyújtás során megvalósuló, mint inkább a változatos mozgás, a terheléses edzések eredménye. Így lesz egészséges és rugalmas a GERINC.