A GYERMEK ÉS A KÜTYÜ

Hogyan érzékenyíti a szülő a gyermek idegrendszerét a negyedik trimeszter szakaszában és a 9 hónapos fejlődés időszakában?

Azon túlmenően, hogy a 9 hónap alatt milyen mozgásfejlődési szakaszok követik egymást (átfordulás, kúszás, mászás stb. és ha egy szakasz is kimarad már komoly problémák merülnek fel a fejlődésben) milyen sorrendben és milyen időszakaszban történnek meg ezek, mélyrehatóan az erre hivatott szakember foglalkozik ezek hiányosságaival, a lemaradásokkal, de alap ismeretekkel minden felelősségteljes szülőnek azt gondolom, hogy rendelkeznie kell a gyerekvállalás során. Az alábbiak alap jelenségek, ki lehet még egészíteni egyéb kérdésekkel, hogy mire figyelhet még a szülő. Itt most csak 30 hónapos korig írom le a legfontosabbakat. 

• 1. hónap 

Poszturális adaptácó, amikor a fejet egy-egy pillanatra a törzs vonalában tartja. Hason fekve a fejet ingadozva emelgeti. Tekintetével a vizsgáló arcát fixálja. Tenyerébe helyezett ujjat erővel megszorítja

• 2. hónap

Ülő helyzetben a fejét néhány pillanatig a a törzs vonalában megtartja. Hason fekve a fejét és vállát megemeli. A látóterében a mozgó személyt a tekintetével követi. Oldalról hátra fordul. Ökölbe tett kezeit nyitogatja. Beszédre mozdulatlanná válik, fejét a hangforrás felé fordítja, megszokott arcokra mosolyog.

• 3. hónap

Ülő helyzetben a fejét hosszabb ideig megtartja a törzs vonalában. Hason fekve az alkarra támaszkodik. Ökölbe tartott kezei az érintésre kinyílnak. Fej forgatással követi a lassan mozgó tárgyakat. A flexiós tónus oldódik.

• 4. hónap

Oldalra fordulás. Hason fekve lábait extenzióban tartja. Az asztal szélét tapogatja. Megfog kisebb tárgyakat. Többször tenyérre támaszkodik hason. 

• 5. hónap

Kis kitámasztással ülve marad. Célirányos mozdulatokkal igyekszik megszabadulni a fejére helyezett kendőtől. Nyúl a felé nyújtott tárgyakért. Tükörképére mosolyog. Háton fekve stabil. Gyakran az oldalára fordul célirányosan. Időnként hasról hátra fordul. 

• 6. hónap

Minden irányba fordul. Ülő helyzetben az egyik kezével megfogja az előtte himbálózó karikát. Határozottan megszabadítja a fejét a rá borított kendőtől. Kanállal az asztalt ütögeti. 

• 7. hónap

Támasztás nélkül néhány másodpercig ülve marad. Mindkét kezében egy-egy kockát fog. A megfordított csészét a fülénél fogva felemeli. Nyúl a tükörképe felé. 

• 8. hónap

Amennyiben az alkarra húzást gyakorolunk, ülő helyzetig felemelkedik. A hüvelykujjal is fog kis tárgyakat. Hason fekve megszabadul a fejére borított kendőtől. A leesett kanalat keresi. Érdeklődéssel vizsgálja azokat a tárgyakat, amelyek csilingelő hangot adnak ki. 

• 9. hónap

Támasztással állva marad. Támasztás nélkül ülő helyzetben megszabadul a fejére borított kendőtől. A csészével leborított kockát megtalálja és elveszi. A karikát a zsinórnál fogva maga felé húzza. A csengőt megszólaltatja. 

• 10. hónap

Kapaszkodással állás közben egy helyben topog. A kendő alá rejtett játékot megtalálja. Keresi a csengő nyelvét. Nagyrészt  mászva közlekedik. Stabilan ül. Pápát int, integet. 

• 11. hónap

Időnkét a támaszt elengedve is megáll. Állásból letérdel, leül. Segítséggel jár. Helyváltoztató mozgás még a mászás.

• 12. hónap

Egy-két önálló lépést tesz, vagy kézfogás segítségével jár. A kerek formát előmutatás után a helyére illeszti. Álló helyzetből lehajol a játékért. Három szót mond. Felszólításra, vagy gesztusra átadja a tárgyakat. Egy olyan cselekvést ismétel, ami a környezetében nevetést váltott ki. 

• 15. hónap

Önállóan jár. Az építőkockákat egymásra illeszti. Kis tárgyakat helyez csészébe, dobozba. 

• 18. hónap

Lábával odébb gurítja a labdát. Képeskönyvet lapoz. A formatábla 180°-os elforgatása után is megtalálja a kerek forma helyét. Három kockából tornyot épít. Egy tárgyképet megnevez. Az önálló járás biztonságossá válik.

• 21. hónap

Bemutatásra bele rúg a labdába. Öt kockából tornyot épít. A négyzet alakú formát is a helyére illeszti. A babát ábrázoló képen öt testrészt megmutat.

• 24. hónap

Egyedül fel-le megy a lépcsőn, időnkét váltott lábbal is próbálkozva. Keresztnevén nevezi magát. Segít elpakolni a játékokat. Próbálkozik az ugrással. Önállóan eszik kanállal és iszik a pohárból. 

• 30. hónap

Megpróbál fél lábon állni. Megnevez öt, vagy megmutat hét képet. Három kockából hidat épít. Pohár vizet, vagy törékeny tárgyat visz. Aktívan részt vesz az öltözködésben. Szükségleteit előre jelzi - szobatiszta. 

Egyértelmű, hogy mire a baba megszületik, minden szülő aggódik, félti a gyermekét. Legyen egy egészséges hozzáállás és gondolkodásmód ebben az időszakban is. Elsődleges és egyben a legfontosabb amit a szülőnek meg kell teremteni a baba számára az a BIZTONSÁG. Mindig biztonságban érezze magát a gyerek. Minden percben érezze a biztonságot, hogy ott vannak a szülők mellette. A negyedik trimeszterben és kb. 2-3 éves korig fejlődik a legintenzívebben az idegrendszer. Nagyon fontos ebben az időszakban, hogy mennyire érzékenyíti a szülő a gyermekét, a későbbiekben és felnőtt korban is meghatározó lesz a számukra. Hol lesz az az ingerküszöb, ami érzékenyíteni fogja a későbbiek során, akár egy betegséget illetően. Ebben a korban alakul ki az ÉRZÉKENYSÉGI SZINT. Ez adott esetben pl. egy gerincbetegségnél, ha nézzük, van akinél a legkisebb triggerelésre fájdalom fog jelentkezni és van akinél ez sokkal nagyobb triggelesre jelez csak. Rosszabb esetben a kezelések is zsákutcába futhatnak. 

A gyerek akkor érzi magát biztonságban, amikor a születése pillanata után a szülők végig mellette vannak. Ölbe veszik. Együtt alszanak (ez az időszak egyén függő, mindenkinél más a szokás, de javasolt az első hónapokban egy szobában aludni a babával és nem elszeparáltan a lakás másik végében) érezze a gyerek az állandó közelséget. A legkisebb trauma is maradandó nyomot hagy a gyerekben. Pl. egy betegség alkalmával a gyerek kórházba kerül pár hetesen, vagy pár hónaposan, és a szülőktől leválasztják - ezt még nem érti miért történik meg vele, de maradandó nyomot hagy benne és az idegrendszere is érzékenyítve lesz. 

A mozgásfejlődési ciklusok alatt érdemes a gyereket hasra fektetni, a kis testéhez képest a nagy buci fej megtartása nem csak az izomerő fejlesztésére szolgál, hanem az idegrendszer is rendkívüli módon fog fejlődni. 

Amikor elértük azt a kort, hogy óvodás és iskolás korú lett a gyermek a MOZGÁS legyen fókuszban! Ugráljon, futkározzon, mozogjon sokat! Épüljön be a mozgás rendszeressége az életébe, legyen rutin, legyen a mozgásra igénye. Erősödjenek a csontjai, ízületei, szövetei és az idegrendszere. Erős csontozat az alapja, hogy felnőtt korban milyen mértékű mozgásszervi problémái lesznek és hogyan küzdi le azokat. A csontritkulás népbetegség. Nem mindegy, hogy milyen mértékű lesz a maximális csontcsúcstömeg amiből majd indul a leépülés, mert a leépülés az egy visszafordíthatatlan folyamat. Lehet lassítani, de csak szintén mozgással, erősítéssel, de hangsúlyozom, nem mindegy mekkora lesz kb. 35-40 éves korra a csúcscsonttömeg. A legnagyobb mértékben gyerekkorban és 20-25 éves korig lehet ezt az értéket megnövelni. A 10 éves gyerekek esetében minimum 20%-a túlsúlyos. A mozgáshiány probléma. A mostani 40-50 éveseknek az inger gyerekkorban a mozgást jelentette. Az utcán, a játszótereken. Mindig kint volt ez a korosztály a szabadban gyerekkorában. A mai gyerekeket autóval viszik iskolába, még a séta, a gyaloglás is kimarad. Van persze, hogy edzésre autóval viszik a szülők, de ezt hagyjuk is. A mai kor gyermekeinek az inger - ami nem kevés - nem annyira a mozgás irányából indul, hanem a „kütyüzés” által történik. 

Az agyban a MEZOLIMBIKUS pályarendszer az ami figyeli a kütyükből érkező jeleket. Ad egy dopamin löketet és pár hét alatt a gyerekben kialakul a függőség.

A GYEREMEK ÉS A KÜTYÜ

Ez pontosan úgy alakul ki, mint ebben a rendszerben, az agy észrevesz egy olyan jelet, ami a túlélés érdekében történik, ezáltal szintén beindul a dopamin termelés. Ezért is mondhatjuk ki bátran, hogy nagyon veszélyes pálya, és sajnos jellemzően a szülők nagy többsége nem foglalkozik ezzel a ténnyel. A mai kor szülői annyira leterheltek, elfoglaltak, hogy nincs idejük, energiájuk a gyermekkel foglalkozni. A gyerek figyelmét le kell kötni. Az aktivitását ki kell használni. Apuka nem megy le a játszótérre focizni a fiával, vagy leülni társasozni, hiszen többnyire otthon sincs, mert dolgozik. Anyuka is dolgozik, plusz még a házi munka is vár rá. A gyerek meg majd csak fel fog nőni valahogy? Itt a kütyü, amit a gyerek lát és ki mást, ha nem  a szülőket mintázza, a kezükben a kütyü, és számára normatív, ha ő is a kütyüvel foglalatoskodik. Pláne, ha még szórakoztató is - hangokat ad ki, mozgó képek, villanó fények. Csak azt nem látják be az emberek, hogy ezek mind károsak a fejlődő idegrendszerre nézve. Persze felnőttek esetében is ez működik - és láthatók a függőség jelei. Tehát így alakul ki a viselkedés függőség. Ahogy a gyerek kezébe kerül a kütyü, csökken a receptor szám, egyre sűrűsödnek a dopamin löketek (ezek a löketek már nem az alapvető  igények szerinti ritmusban érkeznek, hanem felerősödve). 

És hogy hogyan jutunk el onnan ide a gerincbetegségekhez? Hát nem azért, mert órákat ülünk, görnyedünk. Nem. Tévedés. Azért, mert az ÉRZÉKENYSÉG kiugróan meg fog növekedni. A szövetek nem kapják meg a normális és optimális terhelési viszonyokat és a megnövekvő érzékenységek miatt megjelennek a TÜNETEK. Ez nagy nehézséget jelent. Miért? Mert a gyerekek estében a mozgás nem lesz izgalmasabb, mint a kütyü. A mozgás is hoz dopamin löketet, de nem olyan intenzitással, mint amit a kütyüzéssel nyernek ki. Ezért mondhatjuk ki, hogy a jelen kor embere, minőségileg sokkal rosszabb életet él. Küzd a stresszel alvászavarral, szorongással stb. Azt is látjuk, hogy ezek a tényezők nagyban befolyásolják a gerincproblémák tüneteit. Nem feltétlen kell mozgásszervi problémának fenn állnia ahhoz, hogy a gerincfájdalom megjelenjen! A szorongás sokkal nagyobb rizikó faktor a fájdalomra, mint az amit az  MRI felvételen látni lehet. 

A MOZGÁS MEGVÁLTOZTATJA AZ AGY „ÉRZÉKENYSÉGÉT”

• ellazítja az izmokat és az érzékenység ezáltal csökken
• a gerinces elváltozás amit az MRI felvételen látunk, az ott van, mégis megkönnyebbült állapotba kerülünk az ellazult izmoknak köszönhetően, az idegrendszerünk ezen reakciója által

A mozgás befolyásolja az agy működését. Elönti a testet az endorfin és fokozza a kortizol hatását és máris azt érezzük, hogy NEM FÁJ. 

És amivel szembesülünk az az úgynevezett PSZICHOMOTOROS RETARDÁCIÓ

Ez az az állapot, amikor azt érezzük, hogy egyetlen porcikánk sem kívánja, hogy most elmenjek edzeni, megmozdulni sincs kedvem. Persze amikor már ott vagyunk az edzésen és utána otthon lepihenünk, az már egy felbecsülhetetlen érzés. És nem csak a test,a lélek is hálás lesz ezért a meghozott döntésért. Sajnos a leépülés és az öregedési folyamatok azok amelyekkel ezzel a tudati szinttel szembe szállni csak mozgással, edzéssel lehet. Mindenki megtapasztalhatja, hogy edzés után a fájdalom csökken. 

Aki nem edz rendszeresen, csak a fokozatosság elvét betartva kezdje el, javasoltan egy jó edző segítségével. A számára megfelelő mozgásformákat válassza ki. Ami őszinte mosolyt csal az arcára, amikor mozog. Az fog csak hatni, amit örömmel és nem kényszerből végez az ember. Legyen az pingpong, úszás, nordic, fitness, küzdősport bármi. 

Telített a piac - de tudok jó személyi edzőket ajánlani és gyermekeknek is van itt a közelünkben egy profi sportember aki tisztában van a gyerekek fejlődési rendszerével és kiváló tanító is egyben. Küzdősportban is tudok ajánlani minden korosztálynak és személyi edzésre is fitness edzőt. Aki úgy érzi, jelezze és segítek nagyon szívesen.

LEGYENEK EGÉSZSÉGES GYERMEKEINK!