SZEROTONIN vs DOPAMIN

A dopamin egy neurotranszmitter (avagy egyfajta hírvivő, információ továbbító) és boldogsághormon, amely üzeneteket küld az agy idegsejtjei között a szinapszisokban. Az agy receptoraihoz kötődik és így jeleket küld az egyik sejtből a másikba.

Ez sejtszerű változásokat okoz, amely számos módon befolyásolhatják a közérzetünket.

Fontos szerepet játszik sok mindennapi viselkedésben, beleértve, ahogy mozgunk, érzünk vagy eszünk. Segít nekünk a mozgás szabályozásában és támogatja a jutalomszabályozást az agyban.

A kutatások kihangsúlyozzák azt is, hogy a dopamin receptorai megtalálhatóak a vesékben, hasnyálmirigyben, tüdőben és a központi idegrendszeren kívüli erekben.

A dopamin előállításához tirozin szükséges még, amely vegyület az idegszövetekben található. Az agy három részében termelődik: 

• a fekete állomány, 
• a ventrális tegmentális terület,
• a hipotalamuszban.

IDEGRENDSZER

Az emberi idegrendszer az idegsejtek (neuronok) hálózata, amely irányítja és szabályozza a testkülönböző funkcióit, beleértve a mozgást, az érzékelést, a gondolkodást és az érzelmeket is.

Az idegrendszer két fő részből áll:

• Központi idegrendszer: a test központi irányítója, amely az agyból és a gerincvelőből áll. Az agy felelős az összetett gondolkodásért, az emlékezésért, az érzékelésért és az érzelmekért. A gerincvelő pedig a központi idegrendszer perifériáján található, és fontos szerepet játszik az információ továbbításában az agy és a test között.
• Perifériás idegrendszer: a test többi részét összeköti a központi idegrendszerrel. Ide tartoznak a szenzoros idegek, amelyek az érzékelést végzik, valamint a motoros idegek, amelyek a mozgást és az izomösszehúzódást irányítják. A perifériás idegrendszer továbbá tartalmaz autonóm idegrendszert, amely felelős az automatikus testi folyamatok, például a szívverés és az emésztés szabályozásáért.

Az idegrendszer működése az idegsejtek közötti elektrokémiai jelek továbbításán alapul. Az információ az egyik idegsejtből áramlik a másikba szinapszisokon keresztül, amelyek a neuronok közötti kapcsolódási pontok. Az idegsejtek képesek izgalmi és gátló jeleket továbbítani, és ezek az elektrokémiai jelek lehetővé teszik az információ áramlását és a test számos funkciójának szabályozását.

Az agyban több, mint 80 milliárd neuron található, ezek mind együtt működnek a neurotranszmitterekkel, a hírvivőkkel, így a dopaminnal is. 

Mi a különbség a szerotonin és a dopamin közt?

Mindkettő neurotranszmitter, de a szerotonin hangulatszabályozóként működik, míg a dopamin az öröm és a jutalmazás érzetéhez kapcsolódik. Tehát egyértelmű, míg a hangulat ingadozik, hol jó kedvünk van, hol letargia gyötör, míg az ÖRÖM egy kizárólag pozitív jelenség.

Az öröm és a jutalom pillanataiban dopamin árasztja el a testet és amikor ez a szint alacsony, akkor sajnos demotivált állapotot eredményez.

Az agy jutalmazási rendszere szorosan kapcsolódik a dopaminhoz. A neurotranszmitter elősegíti az élvezet és a megerősítés érzéseit, ami motivációhoz vezet. Ez az élet számos területén jelentkezni fog. Amíg a dopamin mértéke megfelelő a szervezetben, úgy annak funkcionalitásával az agy nem is foglalkozik, egészen addig, amíg ez a mérték meg nem változik - kiugrik, vagy éppen jelentős mértékben csökken. 

A dopamin idegsejtjei az agy teljes idegrendszerének kevesebb, mint 1%-át teszik ki, a kutatások azt mutatják, hogy ez a neurotranszmitter mély hatással van az agy működésére és a mentális egészségre. Amilyen kis részt képez, annál nagyobb és meghatározóbb a szerepe a mindennapi létben. Jelentősen hat a viselkedésnormákra. A kémiai változások függőségi szokások kialakulásában is jelentős szerepe van. 

• táplálkozási zavarok

• önveszélyeztetés, esetleges önsérülések okozása (arcon, végtagokon ejtett sebek, sérülések)

• kényszeres szexuális viselkedés

• játékfüggőség

A kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a dopamin hiánya depressziót idéz elő. Az alacsony dopamin szint esetében az alábbi tünetek jelentkezhetnek:

• fáradtság, levertség, 
• enerváltság
• koncentrációs nehézség, figyelemzavar
• hangulatingadozások
• alvásproblémák
• szorongás
• motiváció hiánya
• bűntudat és reménytelenség
• önsajnálat, önsanyargatás

Amennyiben a dopamin szint ingadozása kiugró, az alábbi tünetek jelentkezhetnek:

• Skizofrénia
• Parkinson- kór
• Alzheimer- kór
• Autizmus
• Figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenesség (ADHD)
• Gyógyszerfüggőség

Mivel a dopamin receptorok közvetlenül szabályozzák más neurotranszmitterek ingerületátvitelét, a kutatások azt mutatják, hogy a rendellenesség motoros aktivitással és neurológiai funkcióval kapcsolatos problémákat okozhat. Mint például a nyugtalan láb szindróma. Ami rendkívül zavaró és kellemetlen jelenség, rendszeres alvászavart okozva az életminőséget rontja jelentősen. 

A dopamin termelést fokozhatjuk. Életmódváltás, étkezési szokások megváltoztatása, akár egy táplálkozási tanácsadó szakember segítségét kérve, aki a vérkép alapján ad stabil instrukciókat és nem a diétát prefereálja. A diéta egy radikális beavatkozás a rendszerbe, ami többnyire nem szokott hatékony eszköz lenni. 

A tirozin ételek fogyasztása különösen fontos a dopaminhiányos emberek számára.

A tirozin egy aminosav, amely befolyásolja a dopamin szintet, tehát az aminosav nagyobb mennyiségének fogyasztása leküzdi annak a hiányát. A legjobb tirozin ételek (vagy dopamin ételek) amelyeket könnyen be lehet illeszteni az étrendbe:

• szabadon tartott baromfi és vadon fogott halak
• bio tojások
• organikus tejtermékek
• diófélék és magvak
• bab és hüvelyesek
• glicin

A tirozinnak megfelelő mennyiségű B6 vitaminra, és rézre van szüksége ahhoz, hogy neurotranszmitterekké váljanak.

Fontos továbbá elkerülni a dopamint lebontó ételeket, például a túlzott mennyiségű telített zsírt és a finomított (és mesterséges) cukrokat.

Ne feledkezzünk meg az egyik legfontosabb tényezőről: A MINŐSÉGI ALVÁSRÓL!

A megfelelő alvás segít az agynak szabályozni a dopamin termelését. A cirkadián rendszerünk a test biológiai órája. 

Reggel a dopamin szint emelkedik, a szervezetünk elindítja a napot, sorra vesszük a napi teendőket, halaszthatatlan feladatokat. Este a dopamin szint leesik, így kikapcsolhatjuk az agyunkat és felkészülhetünk az éjszakára, a pihentető alvásra.

Ha minden este és reggel ragaszkodsz egy bizonyos időponthoz, ami a lefekvési és az ébredési időt illeti, az jóval elősegíti a neurotranszmitter megfelelő előállítását. Javasolt az esti időszakban amennyire lehetséges az alvást legkésőbb 23:00-ra időzíteni és a minimum 7, de inkább 8 óra alvásra a mai túlterhelt idegrendszernek szüksége van. A lényeg azonban inkább az, hogy a cirkadián rendszernek megfelelően mindig ugyan abban az időszakban aludjunk; ugyan abban az órában aludjunk el és a megszokott időben ébredjünk reggel. Az idegrendszer nagyon hamar (pár nap alatt) képes ezt beállítani és a megszokott időben elalvás után az ébredés percre pontos lesz - ébresztő nélkül. 

A tanulmányok azt mutatják, hogy amikor az agyban a dopamin receptorok alváshiány miatt csökkenek, ez csökkentett éberséggel és fokozott álmossággal jár együtt.

A másik fontos tényező: A MOZGÁS!

A mozgás során három fő neurotranszmitter lesz még mozgósítva:

• noradrenalin
• szerotonin 
• dopamin

A testmozgás minden esetben pozitív hatással van az agy működésére és az idegrendszerre. Kutatások szerint a jóga, a relaxációs gyakorlatok szintén képesek növelni a dopamin szintet. Az a sport, mozgás ami őszinte mosolyt csal az arcunkra, szintén öröm érzetével párosul, így a dopamin szint miatt sem kell aggódni. 

A D-vitamin fontosságáról is ejtenék pár szót: egy 2016-os tanulmány szerint a D-vitamin kezelés rendkívül jól modulálja az agy dopamin áramlását. A D-vitamin felszívódásához azonban szükséges a K vitamin. Ezért javasolnám a K2D3 vitamin csepp formájában történő alkalmazását. 

Lássuk be, a DOPAMIN rendkívül nagy hatással van az idegrendszerre és általa az életminőségre is.

• befolyásolja a tanulási képességet - memória, tanulás, figyelem, motiváció

• rendkívüli szerepe van a fájdalom érzékelésében - az érzékelő receptorok, nociceptorok ingerületvezetésében a periférián

• vérnyomás szabályozásában is jelentős szerephez jut

• ébrenlét és alvás ciklusának működtetésében a cirkadián ciklus

És melyek a rizikó faktorok?

Mivel tényleg szükségünk van a dopaminra, és növelhetjük a szintjét több módon is, sajnos itt is vannak buktatók, mert a cukros ételek, vagy akár az alkohol is képes növelni a dopamin szintet. Így a drogok, a nikotin és a kokain is, mint sokak számára „jutalmazó” szerek, de máris látjuk, hogy a függőség fog erre felerősödni. És máris elérkeztünk az ördögi körhöz. Ezeket a dopamin növelőket ha lehet, inkább kerüljük el jó messzire. Károsító hatásuk van. 

És érdemes továbbá nagyon körültekintően kezelni a dopamin antagonistákat, ezek olyan gyógyszercsoportok, amelyek csökkentik az agy dopamin aktivitását. Ezeket a gyógyszereket olyan embereknél használják, akik túl sok hormont termelnek, olyan egészségügyi esetekben, mint például a skizofrénia és a bipoláris zavar. Itt más szakemberre kell bízni a kezelési formákat és szigorú felügyelet szükséges. 

Tehát a  dopamint általában "boldogsághormonnak" nevezik, mert növeli az öröm és a jutalom pillanatait. A szinapszisokban történő kémiai folyamatokban vállal szerepet.  

MOSOLYOGJ!