NYIROKMASSZÁZS 2.0

Miért vannak még mindig kételyek...?

ESETTANULMÁNY

Kik választják a nyirokmasszázst?

Vagy orvosi javaslatra történik a masszázs választása, vagy hozzáértő szakember javasolja, de nagyon ritka, ha a vendég maga kéri a szolgáltatást.

MIÉRT VAN ÍGY?

Mert még mindig sokan nincsenek tisztában a nyirokmasszázs hatásával, hogy mikor és miért alkalmazzuk. Tény, hogy nyirokmasszázst orvosi kooperációval végzek többnyire, de van, hogy kiegészítő kezelésként igénybe veszünk 2-3 alkalmat. 

A nyirok problémák kezelésére kiváló még a holisztikus talpdiagnosztika, amivel kiemelkedő eredményeket értem el. (boka feldagadása 1-2 kezelés után teljesen helyreállt. Nem csak leapadt pár napra, hanem teljesen megszűnt a feldagadt boka állapota, ami több, mint 10 napja fenn állt). Az EGFR érték növelése is jó eredménynek számít. 

Erről a kezelésről külön fogok írni, hogy teljes legyen a kép, hogyan és milyen esetekben tudok segíteni. 

A nyirokcsatornák szerkezetüket, felépítésüket tekintve eltérőek az érhálózat szerkezetétől, felépítésétől és működésétől. Az artéria, a vénás rendszer érhálózat hajszálerekben, kapillárisokban végződik. A nyirok csatornarendszer közel egyforma méretű, átmérőjű az ujjunk hegyétől a fejünk búbjáig. szedődnek össze nagyobb törzsekbe. A mély nyirok erek nagyobb részt a bőr alatt haladnak. A bőr alatti vénáktól teljesen függetlenül. Az ér falának felépítése sima izom rétegekből és kollagén rostokból áll. A nyirokérhálózat áll nyirokhajszálerekből és csatlakoznak a nyirokerekhez, amelyek már vastagabbak és a vénáktól eltérően nem szedődnek össze nagyobb törzsekbe.  A nyirok áralmása pedig egy irányban történik. A csatornák szerkezetét tekintve, a billentyűzetek a csatorna falain belül csak az egyirányú áramlást teszik lehetővé. Működésüket tekintve két részre osztható. A kulcscsont alatt jobb és baloldalon levő kis árok ami kitapintható, a kiömlő csatornák találhatók. Jobb oldalon az alsó végtagok, törzs, jobb kar hálózatának kiömlő csatornájához vezet, amíg a bal oldalon a törzs bal oldali rendszerének és a bal felső végtag hálózatának kiömlő csatornájához vezet. Ez már így önmagában is eltérő az artériás és vénás érhálózat működéséhez képest. A nyirokrendszer nem csak csatornákból, hanem nyirokcsomókból állnak. A nyirokcsomók „darálják” vagy aprítják a lymphocytákat. Ezek borsónyi, babnyi méretűek. Úgymond „pépesítik” , hogy megfelelő méretűek legyenek a csatorna rendszerben való áramláshoz. Szervezetünk átlagosan napi 2-3 liter nyirkot termel. Rendkívül fontos, hogy a nyirokrendszer, az áramlás, a lehető legmegfelelőbben történjen. A nyirokcsomó felé vezető nyirokereket VAS AFFERENSEKNEK nevezzük. (afferens - arra felé, azaz befelé irányuló) Ezek az erek a nyirokcsomó domború oldalán lépnek BE.  A nyirokcsomó kapu pedig a nyirokelvezető  EFFERENSEK (efferens - elvezetik, azaz kifelé irányuló). A nyirokcsomó feladata, hogy a nyirokáramból a baktériumokat vissza tartsa. Minden testtájéknak, szervnek meg vannak a REGIONÁLIS NYIROKCSOMÓI, amelyekben az illető testtájék, szerv vagy szövetterület nyirokerei elvezetik a nyirkot. A perifériás gyűjtőterületről összegyűlő nyirok útjába eső első nyirokcsomókat ELSŐDLEGES REGIONÁLIS NYIROKCSOMÓNAK nevezzük. Ennek VAS EFFERENSEI elvezetnek a MÁSODLAGOS REGIONÁLIS NYIROKCSOMÓKHOZ, amelyek már az egyszer megszűrt nyirkot veszik fel. Ez a folyamat még másodszor vagy harmadszor is megismétlődhet. Ezért beszélünk másodlagos, vagy harmadlagos nyirokcsomókról. Végül a nyirok bekerül a NAGY NYIROKTÖRZSBE. Ez egy speciálisan alacsony nyomású pont. 

Tehát a nyirokkeringés azon szövet közti folyadék részének az elvezetésére szolgál, amely nem képes felszívódni a vérpályán. A NYIROKCSOMÓK feladata a nyirok megszűrése több lépésben.  A nyirokcsomók környezetüktől önálló kötőszöveti tokkal elválasztott szervek. 

Érhálózat tekintetében a kapillárisok fala  a vérpályán vissza tatja  a vérsejteket és a vérnedv nagy molekulájú alkotórészeit, elsősorban a FEHÉRJÉT. A nyomás - véráramlás, nyirok áramlás - hatására a folyadék kifelé irányul. A kapillárisokból  víz és a benne oldott gázok, krisztolloidok lépnek ki a szövetközi térbe. A sejtközti folyadék pedig befelé áramlik a vérpálya felé. 

A kapillárisokban fel nem vett felesleges sejt közötti folyadékot külön a hajszálérrendszer, a NYIROKKAPILLÁRISOK vezetik el. Ezek az érhálózatok szinte minden szövetrendszerben előfordulnak - kivétel a központi idegrendszer szöveteit. 

A nyirokhajszálereket kötőszöveti rostok laza hálózata veszi körül. 

A nyirokkapillárisoknak rendkívül nagy szerepük van a szövetek ANYAGCSERE FOLYAMATÁBAN. Ezért is szoktam utalni erre a problémára, ha a masszázs vagy manuális kezelés során az idegrendszerre hatva dolgozok, hogy akár egy trigger, vagy hasonló probléma okán figyelembe kell vennünk azt is, hogy a szövetben anyagcsere zavar áll fenn. A szövet pH értéke módosulhat ilyenkor. Gyulladásos állapotban nagyobb fehérje molekulák kerülnek be a keringésbe. Ezeket nevezzük KOLLODÁLIS anyagoknak. 

A nyirok - LYMPHA - a nyirokerekbe bejutott szövet közti folyadék. 

1. víz
2. vízben oldott krisztolloid 
3. gázok (CO2, O2, N2)

A test napi nyiroktermelése 3 liter. 

A LYMPHOCYTÁK bejutnak a nyirokáramlatba és jellemzően az élettartamuk a szervezetben a 300 napot is elérhetik. Ezáltal arra következtethetünk, hogy rendszeres körforgásban vannak. Azaz a vérből belépnek a nyirokszervekbe (nyirokcsomókba). Ott elidőznek, majd leadják a periférián szerzett információkat olyan anyagokról, amelyek ellen immunanyagokat termelnek, majd ismét bekerülnek a nyirokáramba és onnan a véráramba. 

Problémák lehetséges okai:

• gyulladás a szervezetben
• keringési zavar
• valamelyik szervünk nem megfelelően működik, vagy endroklinológiai probléma esetén, vagy bármely más okból kifolyólag
• tarumás eset után
  
• terhesség idején, inkább a harmadik trimeszterben jellemző, de előfordulhat előbb is - ödéma jelentkezik - ami a szülés után, normál esetben, meg is szűnik

Kiválasztó szerveink:

• lép
• mandula
• csecsemőmirigy
• vakbél nyúlványa

Érdekességnek számít és sokan nem is gondolnák, de akár a masszázs esetében, így a nyirokmasszázsnál is jellemző, hogy például egy lábtörés vagy sérülésnél, a begipszelt lábra is lehet hatni közvetve. A begipszelt láb izmai hetekig nincsenek használva, ezáltal az izom sorvadni kezd. Keringése nem kielégítő. A gipszelt láb rendkívüli mértékben elvékonyodik - a gipsz eltávolítása után a két láb közt szemmel látható lesz a különbség. Szoktam javasolni - nem elsősorban preventív jelleggel, hogy az ép láb masszírozását abban a pár hétben rendszeresen végezzük. Egyrészt legyen felkészítve arra, hogy ösztönösen nagyobb terhelést kap az a láb amelyik nem sérült. Másrészt konszenzusban van mindkét végtag. Tudjuk jól, hogy a jobb és a bal agyfélteke ingerei hogy manifesztálódnak. Tehát akár a keringés fokozással, az izomspazmus megszüntetésével, hatunk a sérült végtagra is! Rendkívül javítja a regenerációt a gipszeléses időszak alatt is és láthatóan nem lesz olyan mértékű a különbség a két végtag közt, amikor lekerül a gipsz és elkezdődik a rehabilitáció. Nem beszélve arról, hogy a másik végtag terhelése sem lesz akkora mértékű - mert preventív készültünk a feladatra. Soha ne feledjük, a berögzött mozdulatok és egyéb szokások - mind átprogramozhatók az agyban! Felesleges 6-8 hónapig a baleset után bicegni, sántikálni, amikor már mindkét lábunk teljes mértékben, egyformán igénybe vehető. Azért, mert a taruma után az agy beállt a védelmi szerepre és a tehermentesítés miatt a másik lábat terheljük, az a gyógyulás és a regenerálódás után már feleslegessé válik. És tudjuk jól, az egyoldalú terhelés izomdiszbalanszokat generál, ízületi problémákhoz vezethet, deformitások jöhetnek létre és elindul a dominó elv ...

Mivel ne vonjunk párhuzamot a nyirokmasszázst illetően!