Idegrendszer - HPA tengely - a stressz válasz

Ez neked szól, ha masszőr, vagy terapeuta vagy és azoknak is szól, akik a kezelőágyra fekszenek rendszeresen és vendégként, illetve páciensként van jelen a kezelésen

Az idegrendszer működése

Nagyjából 100 billió idegsejt van a szervezetünkben. Nézzük meg, hogyan kommunikálnak a neuronok egymással. Hogyan alkotnak szinapszisokat. Egy neuron működése, nagyon hasonlít az egész idegrendszer szabályozásának a működéséhez. Ez nagyon fontos ismeret a kezelés hatásmechanizmusában.

Gyakran halljuk azt a szálló igét, hogy minden fejben dől el. A folyamat lényege, hogy az ingerület vezetése során a  GERINCVELŐBE megy az INFORMÁCIÓ - ad egy jelet az AGYNAK! Különböző agyterületeken jelentkezik a fájdalom érzet - A FÁJDALOM AZ AGYBAN DŐL EL! Hogy pontosan mire szeretnék rávilágítani? Nézzük. Amikor valaki felhúzott vállakkal jár-kel, ül, mozog, és nem érez fájdalmat. Amikor a kezelésen bele nyúl a terapeuta, vagy a masszőr a trapéz izmokba, létre jön egy ingerület vezetés, és az információ eljut az agy bizonyos területeire. Az AFFERENS rostok jelet küldenek az agynak. Amennyiben a masszőr tudja, hogy mit miért csinál, és hatékonyan nyúl bele egy modern gondolkodásmóddal, hatékony lesz a kezelés. MODERN ELMÉLETEKRE VAN SZÜKSÉG. Felismeri a terapeuta, HOGYAN ALAKUL KI A FÁJDALOMÉRZET, HOGYAN ALAKUL KI A STRESSZ. Ilyenkor szoktak előkerülni azok a felvetések a nagy bizonytalanságban: jó, értem, de akkor mit sportoljak, mi lesz az a mozgás, amit a szakember javasol ebben az esetben. Tudjuk jól, hogy a gyógytorna lehet hatékony, de unalmas és amikor a mozgás során fájdalom van, a tornához se lesz kedve a páciensnek. Ilyenkor mondom azt, válassza ki a számára legmegfelelőbb mozgásformát. Amiben őszintén jól érzi magát. Adjuk meg a VÁLASZTÁS SZABADSÁGÁT a fájdalom enyhítésére, megszüntetésére. 

100 billió idegsejt van az agyban! 10 a 14.-en idegsejt kapcsolódik egymáshoz! Az idegsejtek egymáshoz kapcsolódását nevezzük SZINAPSZIS-nak. Tudvalevő, hogy a neuronok nagyon energia igényesek. Az agyunk a testünk 2%-a. Az energiához glükózra van szükség. A testünk energiájának a 20%-át az agy használja el. Ez elég nagy arányaiban, ezért is érdemes ezt figyelembe vennünk. 

Mi a masszázs háttér feladata?

Neuron működésének tapasztalatszerzése. A neuron hogyan vezeti az ingerületet saját magában? Az AKCIÓS POTENCIÁLON keresztül vezeti az INGERÜLETET a neuron. Az IDEGSEJT elektromosan (kémiával) ingerelhető. Az idegsejt felépítését tekintve, a sejthártya kettős lipid rétegből áll - ioncsatornák épülnek be a sejthártyába - ezek a PROTEIN (fehérje) CSATORNÁK. Vannak olyan ioncsatornák, amelyeken RECEPTOROK találhatók. Az IONCSATORNÁK feladata, hogy az ionok ki- és be áramlását biztosítsák. Amikor az ioncsatornák nyitva vannak, az ionok ki-be járnak, ezáltal megtörténik a sejten belüli információ áramlása. NYUGALMI TÖLTÉS (membrán potenciál) -70 milliWolt. Serkentő molekulák kellenek ahhoz, hogy az idegsejt működése beinduljon! Ilyen például a GLUTAMÁT. Elindulnak a serkentő ingerületátvivő anyagok - és beblokkolnak az ioncsatornán. A glutamát nyitja meg az ioncsatornát - ad egy kémiai töltést a sejtnek. Ezáltal bejutnak a + töltésű ionok a sejtbe, így fog a töltés megemelkedni, és a - 55 milliWolt a „mindent vagy semmit” állapot. Amikor az elektromos jel fut fel végig az agy felé a felszálló pályán a gerincvelőben, ezt nevezzük AKCIÓS POTENCIÁL-nak. Mindez egy rendkívül energiaigényes feladat a szervezet számára. 

Az idegsejt axonaxonja akár az izomrostokhoz húzódik, akár a perifériából jön be a gerincvelőn keresztül, akár, ha gondolunk valamire, ezek elektromos jeleken keresztül, AKCIÓS POTENCIÁLON keresztül teszi. Az információ az idegsejt végéből eljut az idegsejt testébe. Az idegsejt ugyan olyan sejt, mint a másik, csak elektromosan, kémiailag ingerelhető. A sejthártyája egy kettős lipid (zsír) réteg. Ezekbe ágyazódnak bele az ioncsatornák. Ezek a csatornák proteinből (fehérjéből) állnak. Az idegsejt termeli ezeket utasításra. A sejtek riboszómái legyártják ezeket a csatornákat. Az ioncsatornában a töltéssel rendelkező ionok ki-be tudnak áramolni a sejthártyán belül, abban az esetben, ha ezek a csatornák nyitva vannak. És vannak olyan ioncsatornák, amelyeken receptorok találhatók. Az ionok, töltéssel rendelkező atomok. Az idegsejten kívül helyezkednek el a pozitív töltésű Natrium ionok (Na+), belül pedig a pozitív töltésű Kalium ionok (K+). Alapvetően a sejt negatív töltöttségű. Ezáltal a sejt töltöttsége -70 milliWolt. Ezt nevezzük nyugalmi potenciálnak. Van egy töltés különbség a sejt belseje és külseje között. Ahhoz, hogy a sejt feléledjen, kellenek serkentő molekulák, mint például a glutamát. Ezek a glutamát molekulák, bedokkolnak a receptorok ioncsatornáiba. Magasabb koncentráció felől, áramolnak a kisebb koncentráció felé. Na+ ionok kerülnek be a sejtbe a bedokkoló csatornákon keresztül, feltöltve pozitív ionokkal a sejtet. Ezáltal a töltés elkezd növekedni, aktiválódik a sejt, így eljut odáig, hogy a sejt töltése eléri a -55 milliWolt töltési szintet. Ez után következik be a "dominó reakció". Ezáltal kinyílik az axon ioncsatorna és Na+ ion jut be a sejtbe. Ezek az ioncsatornák töltésre nyílnak ki, amíg a testen levő ioncsatornák pedig kémiai anyagra nyílnak ki (mint pl. a glutamát bejutása esetén).
A töltésre nyíló ioncsatornák egymás után nyílnak meg - ez egy folyamat, láncreakció a neuronon. EZT A FOLYAMATOT NEVEZZÜK AKCIÓS POTENCIÁLNAK. Így megy végig a pozitív töltés a neuronon, így szalad végig az elektromos jel az idegsejtnek a végéig. Amikor eljutunk a +30 milliWolt töltésig, ebben az állapotban történik meg az, hogy az ioncsatornák fedelei bezárulnak és több Na+ már nem tud bejutni a sejtbe. A K+ ionok kimennek a sejten kívülre és a töltés elkezd süllyedni. Lehet, hogy mélyebbre süllyed, mint a kiindulási ponton volt töltöttségi szint.  

És az, hogy mikor fog jelentkezni a fájdalom érzet, nézzük meg a mikroszkóp alatt. Lássuk, hogyan adják át az idegsejtek egymásnak az információkat. Két idegsejt közti kommunikációt nevezzük SZINAPSZIS-nak. A sejt töltése emelkedni kezd a pozitív töltések beáramlása során. Eléri a +30 milliWolt töltöttségi szintet a sejt. 

LIPID CSOMAGOLÁSBAN lebegnek a kémiai anyagok - ezeket a kémiai anyagokat átengedik a sejtfalon és általa megérkeznek a szinapszisba, azaz a 2 sejt közti részhez. Ezek a kémiai anyagok lehetnek GÁTLÓK és SERKENTŐK egyaránt! Preszinaptikus neuron, az amelyik az egyik idegsejt előtt helyezkedik el és a postszinaptikus neuron, amelyik mögötte helyezkedik el. Az AKCIÓS POTENCIÁL a preszinaptikus neuronból érkezik a postszinaptikus neuronhoz.

Amikor a sejt a +30 milliWolt töltöttséget elérte, bezáródnak az ioncsatornák. Ekkor kezdi el ez a töltöttségű színt ingerelni a szinapszishoz közeli ioncsatornákat. Kinyílnak ezek az ioncsatornák, és bejutnaka Ca++ töltöttségű ionok. A szinapszisok közelében találhatók lipid csomagolásban lebegő kémiai anyagok. Ezek a vezikulák. A Ca++ készteti a vezikulákat arra, hogy ússzanak a sejtmembránhoz. Bekerülnek a szinapszisba a molekulák. Ezek a molekulák lehetnek serkentőek, de ugyan úgy lehetnek gátló molekulák is. A glutamát például tipikusan serkentő molekula. Bedokkolnak ezek a molekulák a postszinaptikus idegsejt ioncsatornáiba, kinyitják azokat és a Na+ ionok be tudnak jutni az ioncsatornákon keresztül. Elindítja ugyan azt az AKCIÓS POTENCIÁLT a postszinaptikus sejtben is, ezáltal növeli a sejtnek a töltését, és amikor elérik a -50 milliWolt tötöttséget, az ioncsatornák itt is nyílni fognak és a Na+ ionok szintén be tudnak jutni a sejtbe. Kémia jellé alakult az elektromos jel és elektromos jelként halad az egyik neuronból a másikra, mintegy átpasszolva az AKCIÓS POTENCIÁLT és megy tovább a jel gyorsan.

Mi a jelentősége ennek a szinaptikus kapcsolatnak? Pont a szinapszis teszi lehetővé azt, hogy az idegrendszer szabályozni tudjon. Hogy módosítani tudja a szomszéd neuronnak a működését. Tudja azt mondani neki, hogy "tüzelj", de tudja azt is mondani, hogy "ne tüzelj"! Azaz fokozza a fájdalom érzetet vagy éppen csillapítsa. 

SERKENTŐ (glutamát) Na+ bejut a szomszéd sejtbe a szinapszison keresztül és megindul a sejt feltöltése + ionokkal. A JEL MEGY TOVÁBB! A SZINAPSZIS teszi lehetővé azt, hogy az IDEGRENDSZER SZABÁLYOZNI TUDJON! Azaz módosítani tudja a szomszéd neuron töltöttségét (működését).

A gátló anyagok is ugyan úgy bedokkolnak az ioncsatornákba. A Cl- a -70 milliWolt-ról még lejjebb viszi a sejt töltöttségét, ezáltal csökkenti az AKCIÓS POTENCIÁL kilövését. Ezáltal nem fog úgy átjönni a jel. Az ingerület átvivő anyagok a neurotranszmitterek, a negatív töltésű clorid ionok bejutását segíti.

Tehát az agy dönti el, hogy fájjon, vagy ne fájjon. Felülbírálja a beérkező információkat. 

Így állnak fel az ingerületátvivő anyagok: NEUROTRANSZMITTEREK, amelyek lehetnek GÁTLÓK (gaba) vagy éppen SERKENTŐK (glutamát) További ingerületátvivő anyagok: ENDORFIN, DOPAMIN, OXITOCIN

Így hat a masszázs az idegrendszerre. A masszázs során így fog oldódni a szorongás, a feszülő nyakizmok tónusa. 

Az agy felépítését tekintve, a külső felszín a CORTEX. Erősen barázdált felület, amely telített sulkulusokkal. A barázdák melletti dudorok a girusok. A középső barázda, a centrális sulkulus mögött elhelyezkedő dudor a postcentralis girus, amely a középvonal mögött helyezkedik el. Ez az a terület, ahol az agy letérképezi a testünk minden egyes részét. Ide fut be a szenzoros (érzékelő) imput. A somato senzoros kéregben található az a humuculus, ahol megtalálható a testünknek a térképe. Ez nem méretarányos: a száj, szem, arc, kéz- és lábfej információs, reprezentációs területe aránytalanul nagyobb. Érdekessége, hogy ennek a területe folyamatosan változik, plasztikus. Aki csökkentett látóképességgel rendelkezik, annak az ujjak információs területe nagyobb lesz. Az idegrendszerünk és az agyunk egy plasztikus rendszer - alkalmazkodik, változik attól függően, hogy mire használjuk. Amire inkább használjuk, az a terület növekedni fog és amire kevésbé, az csökkenni fog. Ez így működik a testrészek reprezentációjában is.  

Nézzük meg, hogy pl. érintésnél, a masszázs esetében, az érzékelés során az inger bejut az agyba. A Thalamushoz. A fő érzékelő központhoz. Ez egy szortírozó központ. Ott dönti el az agy, hogy hova továbbítja az információt, az agy melyik területére. Ezt az információt egy másik neuronnak továbbítja egy szinapszison keresztül. A Thalamus a tudatosság kapuja. Az agyunk rengeteg mindent öntudatlanul csinál. Pl. egy ülő helyzetben az izmok munkája során, ezt az infót, hogy ne kelljen ezen "agyalni", a Thalamus a kisagynak közvetíti és az úgymond rendezi, hogy ne legyen túl fárasztó az agynak erre és még sok minden másra figyelni, hanem az adott feladatra tudjunk fókuszálni, arra, amit éppen csinálunk. Ami a Thalamus fölé megy, a cortexnek a kapuja, onnantól válnak tudatossá azok az információk, amelyek bejutottak az agyba. Illetve a Thalamus az, ami lefordítja az idegrendszerből érkező információkat amelyek jönnek, arra a nyelvre, ahova továbbítja azokat, ahol a cortex ezt megérti. A cél, hogy a jel pontosan eljusson a SSC-hez (Somato Senzoros Cortex). Az összes gerincvelői felszálló pálya, gyakorlatilag egy 3 neuronos út! 3 idegsejt közvetíti pl. ha rálépünk éjjel sötétben a lego kockára és az agyba ez a fájdalom érzet 3 neuronon keresztül jut el a somato senzoros cortexhez. 

Az agy öntudatlanul csinál sok mindent - de fontos, hogy a THALAMUSBA jutott információ továbbításra kerül onnan, az agy másik területébe (vagy területeibe). A THALAMUS egyben szortírozó központ! Azok az információk válnak TUDATOSSÁ, amelyeket a THALAMUS továbbít az agy más területeibe! Az agy egy sötét dobozban van, nem látja, hogy kint mi történik, csak a beérkező jeleket dolgozza fel és a szortírozó központ - a thalamus - küldi tovább a jelet a megfelelő területre az agyban. 

Egészen pontosan tudnia kell a terapeutának, hogy a kezelésével, az érintésével hogyan hat a páciensére. A fájdalomélmény komplex dolog. Egy kontexus, amit az agy állít össze.

Sérülés során sejtek pusztulnak el a periférián, majd regenerálódnak. Elkezdenek kémiai anyagokat kiválasztani, mint a citogén, a branikinin, prostagandin, histamin - ezek mind a gyulladásos környezet sajátosságai. Amikor begyullad egy környék, akkor ott a sejtek ezeket a kémiai anyagokat választják ki, és még a vérkeringés is hozhat oda ilyen kémiai anyagokat. A nociceptív receptorok ingerküszöbe magasabb, mint a tapintás érzékelő receptoroké. És nagyon fontos ez a tulajdonsága a receptoroknak, hiszen kell, hogy különbséget tegyen a simogatás és a fájdalomélmény között. Picit magasabbra kell emelni a pozitív töltésüket a nociceptoroknak - ez az az együtt változó változó, az INGERKÜSZÖB. Ha terapeuta vagy, tudod mire gondolok. Mindenkinek más az ingerküszöbe. Ezért kell nagyon finomra hangolni a kezelési technikát, hogy ne menjünk a BASE LINE fölé, mert akkor már a fájdalom érzetet fogjuk generálni és nem a lecsendesítés lesz az amit amúgy szeretnénk elérni, hanem az ellenkezőjét váltjuk ki vele. Viszont kell az inger, hogy az érzékelést az agy meg tudja különböztetni. 

Amikor a fájdalomérzet elindul egy idegsejten keresztül az axonon át a gerincvelő hátsó gyökerén, az érző rostok mindig a gerincvelő hátsó gyökerén jutnak be. Ott helyezkedik el a sejt test. Bejut a gerincvelő szürkeállományának a hátsó szarvába (ahol a szinapszisok találhatók). Itt alkot egy szinapszist egy második neuronnal, azonos szinten át kereszteződve a felszállópályán, halad tovább folyamatosan a Thalamusba, mint az agy fő szortírozó központjába. Onnan a Thalamus kidobja egy harmadik neuronnak és küldi tovább a Somato Sensoros Cortexnek, hogy a fájdalmat, illetve ami jel jön, a prifériára küldje, a sérülés területére - ahol érzést fog generálni. Alapvetően ezt a veszély jelet a perifériáról az agy felé kétfajta rost típus viheti. Felveszi az agy az ingert a periférián - ez lehet bármilyen sérülés (égés, vágás stb.), és kétféle roston jut fel az agyba:

1. DELTA ROST - nagyon gyors rost - azonnali fájdalomérzet ami lokalizált. 15 m/s a sebessége az ingerület vezetésnek.
2. C ROST  - nagyon gyors rost - a fájdalom és a hőmérséklet jelei a Spina Thalamikus fel-
   szállópályán jutnak fel az agyba - de nem áll meg a jel, fut tovább, de ad le jeleket egyéb

1. területeken is. Az egyik terület a FORMATIO RETICULARIS (hálózatos rendszer, amely megtalálható a bal és jobb oldalon is az agytörzsben). Leágazik a neuron és ad egy jelet a hálózatos rendszernek. Ennek a hálózatos rendszernek több funkciója van az agytörzsben. Fő funkciója, hogy az éberséget állítja: az alvás és ébrenlét ciklusait. A figyelmet oda fókuszálja, ahol a probléma van, mintegy irányítja a figyelmet. (fájdalom jelenlétekor fellép az alvászavar, ennek köszönhetően a fájdalom jel ahogy le lett adva a hálózatos rendszernek, alvászavar lép fel, az érzékenységet jelentősen növelni fogja). Ez történik amikor éjjel a fájdalomtól nem tudunk aludni. 

A SPINO THALAMUS pálya tehát a GERINCVELŐ és a THALAMUS kommunikációja.  

Oldalágat kap még a nociceptív imputból az AMYGDALA. Leágazik a neuron és ad egy jelet az Amygdalának is. Az agynak ezt az alsó területét LIMBIKUS RENDSZERNEK, azaz ÉRZELMI KÖZPONTNAK is nevezzük. Ez a limbikus rendszer az emlősöknél pont olyan, mint az embereknél, az agyat nézve annyi a különbség, hogy az „evolúció” nagyobb cortex-et épített a limbikus rendszer fölé. 

Az érzelmi központ lényegi része az Amygdala. Nevezhetjük akár félelem központnak is. Monitorozza azokat a dolgokat, amik velünk történnek. Kiszűri azokat, amik a túlélésünk szempontjából fontos és releváns lehet.

Kap még jelet a neuron oldalágáról a HYPOTHALAMUS, ami a hormonháztartásunk vezérlő központja. Amikor az Amygdala küldi a fájdalom jelet, a Hypothalamus beindítja a stressz tengelyt, a HPA tengelyt, ami elindítja a szimpatikus idegrendszer tónusának a fokozódását. Amikor kortizol önti el a vérünket, amikor a túlélés forog fenn és esetleges sérülés után majd fel tudjunk épülni, regenerálódni tudjon a szervezetünk. 

Továbbá információt kap a Somato Sensoros Cortex is. De információt kap az agy prefrontális része is. Ez a terület fogja értelmezni magát a szituációt, hogy mi is történik valójában. Nem árt emlékezni arra, hogy mi okozta a problémát. Pl. ha a forró főzőlap megégette a kezünket, tudjuk, annak érintése mit eredményez.

Az információ nagyon széles spektrumon mozog. Nehéz szűrni az információkat és nehéz elkerülni, hogy hamis narratívával álljon a terapeuta vagy a masszőr a vendég elé. Különbség van azok közt, hogy valamit hiszünk, vagy valamit tudunk. Fontos, hogy kellő racionalitással álljunk a tudomány talaján. Nem biztos, hogy azt hiszünk amit látunk, hanem amit látunk, azt hisszük el. Az agy hogyan érzékeli az élményt? Az eddigi tapasztalatok alapján dől el ez.

Fontos a kialakult stabil narratíva. A szenzorokat könnyű becsapni. Pl. az érzékszervekből érkező imput esetében. Majdnem 10x annyi neuron megy az agyból a látókéregtől a retinához, mint amennyi a retinából vissza. Ezért van az, hogy azt látjuk, amit hiszünk. A látás nagyon sok ATP-t, energia molekulát igényel. A figyelem fókuszált - ami változó, arra figyel az agy. Nagyon szubjektívek vagyunk. Mindenkinek van egy elképzelése - mindenkinek vagy egy
kialakult mátrixa az idegrendszerben, sajátosan. Lehet, hogy úgy gondolja a terapeuta, hogy a módszere működött. De ha nem a szubjektív látásmódon alapulva hoz a terapeuta egy felismerést a vendég állapotát illetően, akkor ez változhat. Túl sok együtt változó változó van jelen a vendég állapotát nézve. Pl. ha oldja a masszőr vagy terapeuta a szorongást a vendégben, már segíthet, de akár az érintés is hozhat egy pozitív változást benne, mert elöntötte a testét az oxitocin. Könnyen lehet, hogy ennyitől már javítani lehetett az állapotán. Lekötjük az összes változót és csak egyre fókuszálunk, itt jövünk rá, hogy mi a fontos.

Azt tapasztaljuk amit látunk, hiszünk. Amit tapasztalunk az valaminek a következménye - múltbéli tapasztalatokon múlik. Ez egy szenzoros információ. Stabil terápiás narrativa alakul ki a terapeutában. Más az élmények értéke. 
NEM AZT HISSZÜK AMIT LÁTUNK, HANEM AZT LÁTJUK, AMIT HISZÜNK!

Ne a szubjektív látószögben gondolkozzunk! Foglalkozzunk a vendéggel! Beszélgetés - Kommunikáció

Narratíva - hipotézis. A tudomány vizsgálja a változókat, hogy mitől lesz jobb az állapota a vendégnek. Ezért kell frissíteni a tudást és a tudományos módszerek tulajdonságiat is meg kell ismerni. Nem mindegy, hogy valami hipotézis, vagy az egy elmélet. A hipotézis mellé oda kell tenni a kérdőjeleket: meg kell látni a változókat, hogy mi az ami ténylegesen javulást hoz a vendég esetében.

A szorongás oldásával javul az állapota. Elöntötte a vérét az OXITOCIN. Ez lehet akár egy érintéstől is. El tud lazulni. Képes relaxálni. (nincs telefonálás, nincs zaj, halk és nyugtató zene szól, kellemes környezet, nyugalmi helyzetben van, nem terheli a gerincét stb.)

HIT HELYETT OBJEKTÍV TUDÁS

Narratíva volt a hipotézis. A manuálterápia mindig hatékony! Milyen a hatásmechanizmusa?Mitől hatékony a munkánk? HIPOTÉZIS vagy ELMÉLET? Mi a különbség a kettő közt?
HIPOTÉZIS = talán működik, talán nem.

HIPOTÉZIS: ha, akkor....
A kérdések feltételezések felvetését hozzák.
Ezért a szubjektivitást ki kell zárni. A feltételezés esetén a hipotézist meg kell erősíteni, vagy éppen cáfolni.

A kutatáshoz szükséges, mindig van egy kontroll csoport is. Kell a kísérlethez, hogy a hipotézis meg legyen erősítve. Kontrollált kísérlet. Meg kell vizsgálni, hogy volt-e a vizsgálat során az együtt változó változó. Vizsgálat kell ahhoz, hogy ténylegesen tudjuk mi ami az ok - tudni kell és nem csak hinni.

TÉVES SZAKMAI NARRATÍVA:

* félrevezető
* ki kell tudni szűrni
* téves következtetés
* téves terápiás narratíva felbukkanása

A tudomány mit tekint elméletnek? Az evolúció egy magyarázó elmélet. Így a klímaváltozás is.
És vannak tudományos törvények, az a gravitáció. Érezzük a különbséget?!

És ne keverjük össze az összefüggést az oki szintű kapcsolattal! Meg kell találni az okot. A terápiás sikert a narratívának nem tudhatjuk be, ez nagy hiba lenne!

Végezetül nézzük meg, hogy mit nevezünk stresszoroknak

A tesben sok minden van ami két végpont között mozog:
> vérnyomás
> test hőmérséklete
> PH érték

Amikor történik valami, ami ezeket a paramétereket megváltoztatja, ezt nevezzük STRESSZORNAK

Pl. amikor lehűl a levegő a környezetünkben, automatikusan elkezdünk remegni, apró izomkontrakciók jönnek létre és az idegrendszer dolgozik, kiegyenlíti a testben a hőmérsékletet, mintegy adaptálódva a környezethez - hogy ne hűljön ki a test. Amikor meleg van, ahhoz, hogy a testet vissza tudjuk hűteni, elindul a verejtékezés. Az autonóm idegrendszer, a szimpatikus idegrendszer tónusának a fokozásával megoldja ezt a helyzetet, hogy alkalmazkodni tudjon a szervezet a külső hőmérsékleti emelkedésre.

Mivel mi emberek hatalmas cortex-el rendelkezünk, így bármilyen gondolattal is tudunk stresszt csinálni, bármit tudunk úgy értelmezni, hogy a homoesztázisunkból kibillentsen, pl. projektálok valamit, ami még meg sem történt és máris emelkedni fog a paraszimpatikus idegrendszer tónusa. Vagy egy kellemetlen helyzet, akár a vércukor szintet fogja befolyásolni.
Bármi, amire tudunk úgy tekinteni, hogy az egy stresszor, az a homoesztázisunkat veszélyezteti.

• SZOMATIKUS ÉRZŐ AKARATLAGOS - aminek a működéséről tudunk (tapintás, eszközöknek a mozgatása stb.)
• AUTONÓM VEGETATÍV, NEM TUDATOS - a működéseket nem tudjuk irányítani

MI A STRESSZ?
* fájdalom
* rossz közérzet
* nyugtalanság

MI A STRESSZKEZELÉS?
* nyugalmi állapot létrehozása

MI A STRESSZOR?
* ami a stressz helyzetből elmozdít

MI A HOMOESZTÁZIS?
* testhőmérséklet
* vérnyomás

A SZIMPATIKUS IDEGRENDSZER MŰKÖDÉSE

Vizsgáljuk meg a stressz rövidtávú hatásait. Nézzük meg, hogyan reagál a szervezet a stresszre. 

Az gerinc mellett két oldalon a nyaktól lefelé húzódnak a dúcok, a keresztcsont végénél pedig össze áll ez a két dúc lánc. Ezek a szimpatikus idegrendszernek a dúcai. Ideg dúcnak, ganglionnak azokat a területeket nevezzük, ahol a perifériás idegrendszerben szinapszisokat alkotnak a neuronok egymással, és egyben ezáltal itt találhatók az idegsejtek testei.A gerincvelő szerkezetét tekintve a háti és a lumbális szakaszon a gerincvelő szürkeállománya mellett két oldalon a nyaktól lefelé húzódnak a dúcok, a keresztcsont végénél össze áll ez a két dúc lánc. Ezek a szimpatikus idegrendszernek a dúcai. Ideg dúcnak, ganglionnak azokat a területeket nevezzük, ahol a perifériás idegrendszerben szinapszisokat alkotnak a neuronok egymással. És ezáltal itt találhatók az idegsejtek testei. 

A gerincvelő szerkezetét tekintve, a háti és a lumbalis szakaszon a gerincvelő szürkeállománya mellett az első és a hátsó szarv közt található mindkét oldalon van egy oldalsó szarv is. Innen kijönnek azok a szimpatikus idegek, elindulnak kifelé az ideggyökön, és becsatlakoznak a szimpatikus ideg dúcba. Ezek azok a szimpatikus idegek, amelyek, a szimpatikus idegrendszer működését, azaz stresszreakciókat indítanak el a gerincvelő szintjéről.Tehát, amíg egy motoros idegsejt fut a gerincvelőből a perifériára, addig ez a jel vissza kanyarodik a dúchoz és ott alkot egy másik idegsejttel egy szinapszist. A gerincvelő oldalsó szarvából ezek a szimpatikus idegek kilépnek és becsatlakoznak a szimpatikus ideg dúcba.

Hogyan hat ránk a stressz a kezelések során?

Elmegyünk a terapeutához bizonyos tünetekkel. Nagyon sokszor részben, sokszor nagy részben, néha pedig teljes egészben pontosan a faktoroknak, a krónikus stressz hatásainak lesz köszönhető. Ez ma már tudományos konszenzus. Ahhoz, hogy pontosan tudjuk értelmezni, hogy a kezelés során mi történik, milyen potmétereket tudunk tologatni a szervezetükben, a fiziológiájukban, az agyunk működésében az érintés során, megfigyelhető, hogy akkor mi fog történni a szervezetükben. Mi a kezelés hatásmechanizmusa?

A szervezet egyensúlya a homeosztázis. Pl. a vér cukorszintje, a test pH értéke, a testhőmérséklet, a vér ion egyensúlya, a vérnyomás. A szervezet akkor kezd el alkalmazkodni a külvilág okozta változásokra, amikor kimozdít a homeosztázisból. Ezek a stresszorok. Tehát a stresszor az az inger, ami a homeosztázisból tol kifelé. Megváltoztatja a tól-ig értékeket, amelyekben a szervezet még jól érzi magát. 

Nézzük meg, hogy az agyban mik azok amik potenciálisan kimozdítanak minket a homeosztázisunkból. Ez jöhet kívülről, de okozhat belső változásokat is. 

A belvilágból jövő potenciális veszélyeket figyeli az agytörzsben egy sejtcsoport. Ide futnak be
az arcból jövő jelek, a torok, gége környékéről érkező jelek, és lentről a VAGUS a 10-es agyidegen keresztül jövő jelek a zsigerekből. Amikor veszély jelet kap, akkor ez a sejtcsoport oda szól a Hypothalamusnak (a Thalamus alatti agyfüggeléknek), és elindítja a HPA stressz tengelyt.

A Lamina Terminalis a vízháztartást figyeli. Pl. a kiszáradás esetén innen küld jeleket a Hypothalamusnak, a hormonháztartás irányítójának.

Az agynak van egy limbikus rendszer nevű, érzelmi központja. Itt található az Amygdala. Kis egyszerűsítéssel nevezhetjük "félelem központnak". Az Amygdala az a része az agynak, ami figyelmezteti a veszélyre, olyan veszélyre ami veszélyezteti a túlélésünket. Ami lehet veszélyes, károsító, bánthatja a szociális státuszt. Ezeket a jeleket az Amygdala külső sejtcsoportja figyeli. Ami potenciálisan veszélyesnek tűnik, abban az esetben az Amygdala belső sejtcsoportja jelez a Hypothalamusnak, és az azonnal STRESSZREAKCIÓT fog küldeni tovább.

Amikor a kortizol a véráramból el jut a sejtekhez. A sejt hártyája egy kettős lipid réteg, zsírból van. A sejtnek van egy sejtmagja, a sejtmagon belül a DNS, amely tartalmazza a sejt genetikai kódját. A sejtben találhatók receptorok, amelyek reagálnak, milyen működésre lesz szükség. A lipid kérgen a fehérje alapú molekula nem tud áthatolni, ha az ion csatorna nem engedi be. De a lipid alapú kortizol be tud jutni a lipid alapú sejthártyán. Bedokkol a sejtplazmán belüli receptorba, jelet ad a sejtmagnak, hogy a DNS-t írja át, hírvivő molekulára, onnantól kezdve a sejtnek a fehérje gyárában, a liposzómában, elkezdjen anyagokat gyártani, viselkedéseket módosítani, kezdjen el a sejt másképpen működni. Kezdjen el más fehérjéket termelni, más fehérjéket kiválasztani.

Nézzük meg, hogy a sejt hogyan reagál a kortizol kiválasztására:

* Bizonyos sejtek elkezdenek úgynevezett glüko genesist létre hozni. Cukrot állít elő mindenből,
ami nem cukor a szervezetben. Jellemzően pl. a zsír. Úgy viszi be a vérbe a cukrot. Ahhoz, hogy a vérben a cukor hasznosulni tudjon, kell hozzá az inzulin. A kortizol viszont azonnal elkezdi gátolni a kortizol hatását. Ott cirkulál a vérben a cukor (glükóz) de nem fog tudni felhasználódni az izmokban, az idegrendszerben. Mit akar a kortizol? Mit akar ez a tartósabb stressz reakció? A stressz leküzdése utáni állapotban létre jöhessen a regeneráció, a felépülés. Ez már az utójátékra való felkészülés. A szimpatikus idegrendszernek ez gyors reakció, a kortizolnak viszont a felezési ideje kb. 20 perc. Tehát viszonylag sokáig tart. Tehát a cukorszint megemelkedik, az inzulin hatástalanná válik, és egyenes az út a cukorbetegség felé.
GLÜKOGEO GENESIS = a cukorszint emelkedése.

*  A másik hatás a BLASTOK működésének a csökkenése. A csont úgy épül fel, hogy van egy kollagén háló, és abba épülnek bele kis molekulák, mint például a kálcium (Ca). A kálcium szükséges a vérkeringéshez, a szív működéséhez, az idegrendszernek, az izommunkához is nagyon szükséges. Amikor kell az energia, természetesen nem akarunk csontot építeni mert az nagyon energia igényes, nem árt, ha a bontó sejtek a BLASTOK kipakolják a kálciumot a csontból a vérkeringésbe. Amennyiben sok a kortizol a vérben, úgy egyenes az út az osteoporozis felé, azaz, leépül a csont, csontritkulás lép fel. Az osteoporozis aránya így gyorsan nő. Nem egyenes a kapcsolat a stresszel, de rendkívüli befolyásoló tényezőnek számít.

* A kortizol nagyon befolyásolja az immunműködést. Bizonyos részeit elkezdi gátolni. Pl. a T sejtek működését gátolja. A T sejtek a fertőzés esetén dolgoznak. A kortizol csökkenti a gyulladásos faktorokat. A szteroid készítményeket alkalmaznak autoimmun betegségek, és gyulladásos betegségek kezelésére, mint a reumatoid arthritis. Ezzel le lehet csökkenteni a gyulladási folyamatokat. Nagyon energiaigényes ez a folyamat, hogy a hipergyulladásos  folyamat is, hogy elinduljon, Rövid távon lehet, hogy jó megoldás, de hosszú távon semmiképpen sem szerencsés. A szteroid gyógyszereknek erősen csontritkulásos mellékhatása szokott lenni. Tehát az immunfaktorok csökkennek. A seb gyógyításában kiváló a szteroid.  

HPA tengely
> H - Hypothalamus
> P - Pituitary Gland (agyfüggelék)
> A - Adrenal Cortex

A HPA-tengely a hypothalamus-hypophysis-mellékvese tengely rövidítése, ami a szervezet fő stresszválasz-koordináló rendszere. A stressz hatására a hypothalamus jelet küld a hypophysisnek, ami ezután arra ösztönzi a mellékveséket, hogy kortizolt és más stresszhormonokat termeljenek a szervezet felkészítésére. Ez a rendszer normális esetben segít a szervezetnek megbirkózni a stresszel, de krónikus stressz esetén negatív hatásai is lehetnek.

A kortizol hatásai a viselkedésünkre:

A kortizol fókuszálja a figyelmünket. A fájdalom maga is egy stresszor. A fájdalomra fog fókuszálni a testünk, az idegrendszerünk és egyéb másról ezáltal elvonja a figyelmet. A kortizoltól rossz érzése támad az embernek. És a fiziológiai változások a szervezetben is jelen lesznek általa.

A HPA tengely elindításához szükséges az Amygdala jelzése a Hypothalamus felé, hogy az elindítsa ezt az egész láncreakciót.

Onnantól kezdve, hogy a kortizol a véráramba került, az vissza csorog az agyba is. Amennyiben a kortizol eljut az Amygdalához, akkor az Amygdala neuron kapcsolatait elkezdi megerősíteni. Onnantól kezdve, hogy az Amygdala erősödik, egyre több szenzoros imputot, egyre több a testből érkező jelet fog veszélyesnek látni. A limbikus rendszer nagyon erős része a memória formálás. Ha kortizol van a vérben, a szenzoros imputok azonnal tárolva lesznek és egyre több inger lesz tárolva (amit látunk, érzékelünk, szaglunk stb.). A kortizol nagyon segíti a memória formálást. Amíg az Amygdala egyre nagyobb lesz és egyre több képet fog veszélyesnek tekinteni, a HPA tengelyt egyre könnyebben, egyre kisebb ingerre fogja beindítani. Így ezáltal a szervezet egyre jobban egyre gyakrabban lesz stressz alatt. 

Így alakul ki a krónikus stressz állapota: 

Mivel a limbikus rendszer köré felépült a cortex, az Amygdala tud kommunikálni a prefrontális cortex-el. A Prefrontális Cortex értelmezi a bejövő szenzoros imputokat. (látás, hallás érzékelések). Szintén tudja csendesíteni az Amygdalát. Azonban, ha tartósan és nagyobb mennyiségben kerül az agyba kortizol, akkor azt a pályát is képes megtámadni, amelyen a jel fut az Amygdala felé. Tehát bontja azokat, amelyek az Amygdalát vissza tudná fogni, csendesítené. Így lehet könnyen eljutni oda, hogy szorongás lépjen fel, vagy tartósan meg-maradjon a szorongó állapot. A Prefrontális Cortex nem csak vissza tudja fogni az Amygdalát, hanem tudja triggerelni is. A cortexből is be lehet indítani a HPA tengelyt. (cselekvés közben fellép egy aggódás egészen más okból, pl. vezetés közben kattogni azon, hogy lekapcsoltam a gázt? vagy leégett már az egész lakás!) Az agy relatíve érzékeny lett a veszélyekre, már nem ismeretlen a számára. A Prefrontális kortex, ha gyakori a stressz jelentéte, akkor úgy reagál, hogy sok a veszély, sok a probléma és egyre kevésbé lesz jó abban, hogy vissza fogja az Amygdalát. A memoriáért felelős Hippocampus is épül lefelé, és az Amygdala egyre többször indítja be a láncreakciót. Ekkor van az, hogy az Amygdala eltéríti a HPA tengelyt. Ezáltal el tudja juttatni az embert oda, hogy egy állandó szorongásos állapotban legyen. Jelenleg ma már ki vagyunk téve a rengeteg ingernek, ami beindítja a HPA tengelyt.

Ezért javaslom, hogy egy jó relaxációs masszázsra, vagy szaunázásra rendszeresen szánjunk időt. Igényli a test azt a törődést, amiben képes az elme is lecsendesedni. 

Erőt, egészséget kívánok minden kedves olvasómnak!

Köszönöm, hogy elolvastad a cikket, bízom benne, hogy tanulságos volt a számodra és találtál benne hasznos, esetleg új információt. A tudásanyag a BGA képzés része. Köszönet érte Bene Máténak. 

* 

Petrencsik Petra

masszőr, reedukációs edző