Beszéljünk róla ... izomnövekedés - hipertrófia

Az izom felépítése és működése

A tudomány már bebizonyította, hogy IZMOT NYÚJTANI NEM LEHET. Az izom nem nyújtható szövet. Nem rugalmas. Az izomrostokat körülvevő kötőszövet, az endomizium. Az izom fascikulusokból áll. Szerkezetét tekintve nem nyújtható szövet. Ha így lenne, akkor amennyiben órákig ülő helyzetben vagyunk és utána fel szeretnénk állni, nem tudnánk kiegyenesedni, mert ha azt gondolnánk, hogy az izom megnyúlt, akkor nem állna vissza az eredeti állapotába. Hogyan lehet erősíteni és izmot építeni? Ne csak az erősítések villanjanak be képként az agyunkba, hanem lássunk mikroszkópikus szemmel az izmok működésére.  

Akkor nézzük is meg, hogy mi áll mindez mögött!

AZ IZOMSEJT

Az izom miofibrillumokból tevődik össze, a miofibrillumok kis izomszálakból állnak. AKTIN és MIOZIN fehérjéket tartalmaznak. Az izomsejtet körül veszi egy membrán, ez a membrán a SZARKOLEMMA. És bizony a mozgás során a a fehérjék húzzák össze az izmot. A membránon nagyon sok érzékelő receptor található. Ezek a receptorok érzékelik az izomsejt felé beáramló hormonokat, kémiai anyagokat. A membránon taláhatók még ioncsatornák, amelyeken különböző kémiai anyagok áramolnak ki és be. Így változik meg az izomsejt kémiai összetétele.    

Az izomsejtnek van plazmája, ami a miofibrillumok közt áramlik. Sokan nem is tudnak róla, de az izomsejtnek több magja van. A sejtmagban található az izom DNS-e. A sejtmag határozza meg a fehérjék felhasználását, hogyan szintetizál a fehérje az izmokban. Az izom növekedését az határozza meg, hogy mennyi sejtmag található meg az izomban. 

MITOKONDRIUM a sejt atomerőműve. Ezt azért nevezhetjük így, mert itt alakul ki az ATP - adenozin trifosfat. Az adenozinhoz kapcsolódik 3 fosfat. Amikor egy leszakad, marad adenozin bifoszfát, és amikor a harmadik foszfát leválik, hatalmas energia szabadul fel. ATP-re a testünkben nagyon nagy szükség van! Tehát az ATP-t a mitokondrium állítja elő.

MIOFIBRILLUM az izomrostok alkotói amelyben aktin és miozin fehérjék találhatók.  A miozin, az aktin és a protein is egyaránt FEHÉRJE. A miozin „bele kapaszkodik” az aktinba és így képes össze húzni az izmot, így jön létre az izomkontrakció.

Az izom összehúzódásához ENERGIÁRA van szükség, azaz ATP-re. És szükséges, hogy legyen kötés, hogy a miozin bele tudjon akadni az aktinba. Az aktinra rá van tekeredve a TROPOMIOZIN. Pontosan ott helyezkedik el, ahol a miozin bele tud kapaszkodni az aktinba, mint külső fehérje láncba. A tropolin rögzíti, mintegy fixen tartja tropomiozint. Tehát, kell a hely ahhoz, hogy a miozin bele tudjon kapaszkodni az aktin láncba. 

Fontos! Tudnunk kell, hogy az idegrendszer milyen parancsra húzza össze az izmot. Az agy fogja kiadni a parancsot. Az agyból elindul az AKCIÓS POTENCIÁL. A gerincvelőn belül halad az információ le az izomsejtig ott alkotva egy szinapszist a motoros beidegzéshez és a második idegsejt eljut ahhoz az izomhoz, amelyet szeretnénk mozgásba hozni. Ez a neuron ACETILKOLINT fog kiválasztani, ez egy serkentő kémiai anyag. Az ioncsatornák kinyílnak és a Na+ ionok beáramlanak. Ezt nevezzük DEPOLARIZÁCIÓNAK. A Ca– kiáramlik és beköt a tropamiozin láncba és így lesz helye és egyben lehetősége  a miozinnak az aktinba kapaszkodni és az izmot kontrakcióba hozni. Tehát az izom összehúzódásához energiára, azaz ATP-re és Ca– ionra van szükség. 

SZATELIT SEJT

Az izomszövet sejthártyája és a membrános kötőszövet közt helyezkedik el a szatelit sejt, amely az egyik legfontosabb szereplője az izom összehúzódási folyamatnak. Ezt a sejtet, hogy „működésbe” hozzuk, ingerelni kell, helyzetet kell teremteni a számára, hogy működésbe lépjen. Mondjuk úgy, hogy elég lusta és kényelmes - amíg nincs inger a környezetében, addig nem aktiválja magát.  

HIPERTRÓFIA - IZOM NÖVEKEDÉSE

És el is érkeztünk az izom erősítéshez, amelynek három féle módja létezik

• az eredési és a tapadási pont közelítése egymáshoz erőkifejtés során = KONCENTRIKUS működés
• az eredési és a tapadási pont távolítása egymástól erőkifejtés során az ellenállást leküzdve = EXCENTRIKUS működés. Az aktin és a miozin, ahogy engedik el egymást, mikrotraumák jönnek létre kellő terhelés esetében. A szarkomerek sérülnek és erre a területre kémiai anyagok gyűlnek fel, hogy a problémát megszüntessék. Ilyen kémiai anyagok a CITOKIN, amely például nagy hatással lesz a lusta szatelit sejtre. A szatelit sejtek aktiválódnak (prolifelálódnak), osztódnak, szaporodnak és beágyazódnak a sérült területre. A sejtmagjuk bekerül a szarkomerbe - az izom egységbe - új nucleus, azaz sejtmag fog beépülni új DNS-el. A több DNS több fehérje szintézist indít el és több aktint, miozint gyárt le a sejt. Így még intenzívebb lesz a fehérje termelés. Így alakulnak ki újabb szarkomerek. Ez a MIOFIBRILLARIS HIPERTRÓFIA. Az izmon belüli fehérjék számának a növekedése. A szarkomerek száma növekszik, és így izomrostok épülnek egymásra. Ez az izom hosszát nem érinti, hiszen keresztmetszeti növekedést jelent. 

GLIKÓZIS

• Az izom rengeteg cukrot tárol. A glikogénből lesz ATP - ez a glikolizis. A glükózból lesz 2 ATP (két egységnyi energia). Ennek a mellékterméke a LAKTÁT és a HIDROGÉN ION. A laktát vonzza magához erősen a vizet. A sejtközti térből szívja magába a vizet, ilyenkor a sokszorosára duzzad. A kontraktív elemek száma nem fog növekedni. Ez amúgy egy metabolikus stressz. Tárolt glikogénre van szüksége a szervezetnek. 1 gr glikogén 3-4 gr vizet vonz magához. Így tartósan tele lesz az izom vízzel, sok cukrot is tartalmaz, és így lehet kiterjedt izomzatot létre hozni. Ebben az izomban pedig hogyan lesz erő? Nos, a szatelit sejtek (mint őssejtek) plusz nucleust adnak át az izom sejteknek és elindul a fehérje szintézis és a membrán ki fog tágulni. 

Így jutottunk el az izom növekedéséhez a mikroszkóp alatt tett izom vizsgálatától. Remélem, hogy izgalmas volt ez a kis szakmai utazás és talán tudtam világos képet alkotni a rajzaimmal arról, amit próbáltam átadni ilyen formában.